Megint itt a csütörtök és fizikán ülünk. Mondjuk annyira nem bánom, mert legalább tudok írni blogra. Igaz, hogy az előbb dogát írtunk, de nem volt vészes. Most meg blogolunk, de nem erről akartam írni.
Hanem a nyárról. Végre ez is eljött, itt a június, és most meg szakad az eső. Ilyen rossz nyarunk talán még nem volt, vagyis az én eddigi életemben talán nem - vagy csak nem emlékszem rá. De hát ilyenkor sütni szokott a nap, most meg. Az a legnagyobb baj, hogy ilyenkor az embernek rosszkedve van, mert hát itt a június, és olyan idő van, mint ősszel és ez így nem jó. Igazából mondhatjuk azt, hogy szeretem az esőt - már persze nem most -, de csak a csendes, nyári záport, ez meg minden, csak nem az. Folyamatosan szakad, vagy ha nem is, akkor hideg van meg sötét. Tegnap egy kicst erőlködött a nap, de végül a felhők győztek, megjegyezném sajnos. Mostmár tényleg kezd elegem lenni belőle. Lehetne már egy kicsit jobb eső, vagy legalább ne esne, ha meleg nincs is, mert így kint lenni sem lehet, engem meg már délutánonként lassan megfolyt a négy fal a lakásban.
Viszont tegnap segítettem apunak összeállítani a tablónkat, mert Ő csinálta keretet. Egész délután rohangásztunk a faluban hol ide, hol oda, de én nagyon élveztem:) Mamának is tetszett a tablónk, mert hát ugye, miután összeállítottuk Ő volt az első, aki látta:)
Remélem a holnapi kirándulás jó lesz. Mondjuk, ha esik is, a hangulat szerintem akkor sem lesz rossz, de azért az is jó lenne, ha maga a kirándulás, a program jól sikerülne, és nem szakadna ez az átkozott eső. Persze abban az egyben biztos vagyok, hogy ez a kirándulás, vagy így, vagy úgy, de emlékezetes lesz. Várom már;)
Na, de igazándiból csak erről akartam írni. Remélem az eső hamarosan eláll és nem fog szakadni a kirándulás alatt. Akkor talán kicsit mindenkinek jobb lesz a kedve, nem mondta egyébként nem lennénk meg jól ;)
