~Száz lakat alatt őrzött, titkos álomvilág~

~Mert a sírás béke, megnyugvás, belenyugvás, halál, nirvána, boldogság - a nevetés harc, ellenállás, szenvedés, élet. Ezért tagadjuk a sírás üdvösségét - ezért követeljük a nevetés kínját.~ Gondoltam erre bejegyzéscímként, mert most találtam, de nem, mert kicsit más a hangulatom. Igaz, hogy délelőtt azon agyaltam, hogy megint depressziós bejegyzésem lesz, de mégsem, teljesen. Most valahogy, ahogy visszanézem a napom, nem illik teljesen. Mert nem volt a legjobb, és elég sz*r volt, de nevettem is, barátokkal is voltam, és ma mondhatni megjártam a mennyet és a poklot is, szóval inkább a fenti cím illik a mostani bejegyzésre. Na, de akkor elmondom miért. Hát úgy indult, hogy elaludtam-,- És lekéstem a buszt, de nagyon és eggyel későbbivel mentem. És anyuék emiatt parádéztak én meg már a végén úgy voltam, hogy be se akarok menni, és akkor amiatt még kaptam a fejemre, és ordítottak velem telefonba, én meg más sírtam, és tisztára elegem volt. Belőlük még most is az van. Na, de maradjon fenn a "béke", azt majd meglátjuk, hogy mi lesz. Mondjuk már nem sok idő 15 már elmúltam, körülbelül 2 és fél év. Utána meg már nem érdekel a tanulás, le szeretnék lépni, ha tudok. Szóval kéne valami, ami azért biztosítja a jövőmet, mert az életem nem akarok elb*szni a szabadság miatt, de most úgy érzem megfulladok itt. Na, de majd lesz valahogy. Nem tudom még. Mert azt se akarom, hogy a pillanat hevében valamit nagyon elrontsak. Szóval ez nehéz. De a mai nap veszekedős része már nagyon megviselt, és valahogy úgy érzem, hogy az, hogy sokat fáj a fejem, meg nem vagyok jól, rossz a közérzetem, az emiatt is lehet kicsit, bár nem tudom. Na, de mindegy. Akkor elmentem egyel későbbi busszal. Második óra matek volt, azon már voltam, nem írtunk dogát végül, az anyagot is értem, szóval nem volt rossz. Viszonylag képben voltam, bár ezt az általánosítsunk minden dolgot, még nem mindig értem, mert annyi mindent felírunk betűkkel, ami engem tökre összezavar, pedig nem voltam rossz matekból, de mindegy. Na, és akkor a lényeg: ugye ma van a zene világnapja. És egyik osztálytársam behozta a gitárját, meg a gimisek közül mások is, és mindig ilyen "koncertek" voltak  folyosón. És tök jó volt a hangulat, engem feldobott, mosolyogtam is, pedig a nap elején nem gondoltam volna, hogy fogok. Akkor matek után, környezeti kémia. Na kukáztunk(Y):P Ugye elvileg mi - a bioszosok - ürítjük a szelektív hulladékgyűjtőket, és a zsák papírt meg műanyag üveget kellett kivinni a nagy konténerbe a parkolóba. És ott kukáztunk 3an vagy tíz percigxD És néztek kicsit, de végülis nem vagyok battai, szóval ennyi simán belefér:D Akkor utána a magyar is viszonylag jó volt, volt egy-két beszólás, meg minden. Föcin is terültünk, meg alapból nem volt rossz óra. Utána hazajöttem, a buszon ezren voltak, a nap csúcsa volt(Y) Na, meg akkor utána itthon kaptam egy kicsit a fejemre, de nem sokat meg is lepődtem. Jó, apa még nem volt itthon, anya mondta egy ideig, de aztán abbahagyta. Én meg leléptem ki a Lottival a parkba. Eleinte uncsi volt kettesben, ki akartunk hívni egy csomó embert, de dolguk volt, meg minden és nem jöttek ki. De aztán jött a Viki és vele úgy elvoltunk, jó volt, megint mosolyogtam és el tudtam felejteni, hogy mennyire szörnyű napnak indult. Köszönöm nekik(: Na, aztán most megint itthon vagyok. Valahogy úgy érzem, hogy ez minden baj forrása, hogy mikor itthon vagyok, akkor minden elromlik. Valahogy jobb mostanság máshol. Még a suliban is szívesebben vagyok, pedig ez eddig nagy szó volt, mostanság meg főleg, mert mivel nem bírom a változásokat, egyelőre fura volt, de már kezdem élvezni, és mondjuk én nem oldódom fel könnyen, de már alakul. Jó az osztály, és valahogy kicsit jobban kezdem magam érezni, persze igazán a helyem teljesen még nincs meg, de azért már nem érzem magam annyira elveszve. Valahogy kezdenek ilyen térek alakulni a dolgok. Az meg, hogy itthon mi lesz...? Fogalmam sincs. Én komolyan mennék néha. De nem tudom. Jajj, amiről még írni akartam: Ugye mostanság sokszor voltam rosszul, és hát mondtam anyuéknak (én mondtam!), hogy lehet, hogy nem lenne hátrány egy vérvétel, meg labor, mert azért lehet, hogy valami hiányom van, vagy egyik osztálytársam szerint úgy nézek ki, mint aki vérszegény o.o Azért mondjuk remélem nem. Na, de mondtam, hogy lehet, hogy el kéne mennem vérvételre, erre közölték, hogy max ősziszünetben, mert hát akkor van, és addig várhat. Na, ennyire fontos nekik ez az egész, kb... De mindegy. Majd elmegyek szünetben. És akkor még így, hogy tegnap se írtam, arról annyit, hogy este még CSI:Miamit néztem, majdnem bealudtam. De nem volt rossz rész. Csak már nem köt le annyira mint régen. De mindegy. Aztán még szótárt másoltam - ezt alatta -, meg tanultam - ezt előtte. Más nem nagyon volt. Veszekedés se, hála Istennek. Amúgy meg ma Fringeee*.* Már töltöm le az új részt, csak még feliratra várok, de Riával is beszélek közbe, így könnyebb várni, meg ez is feldob. Meg Edyna is. Nekik is köszi, hogy vannak(: Szóval mindent egybe véve: Nem volt ez rossz nap, csak bizonyos dolgok nem kellettek volna. Tényleg mondhatjuk rá, hogy megjártam a mennyet és a poklot - ha szépen akarunk fogalmazni -, de az az egy tuti, hogy nem unatkoztam. Azért legközelebb remélem kicsit nyugisabb lesz minden. A hétvégén írni akarok meg tanulni mert kell. Az elég nyugisnak ígérkezik(: