Már majdnem holnap van, de arra gondoltam, még írok. Nem akarok lemenni aludni. Pengét nézünk anyával, vagyis inkább csak Ő, de úgy kicsit én is figyelek, bár igazából nem nagyon érdekel. Meg majd Fringe-t akarok nézni, mert délután nem volt hozzá hangulatom, gondoltam majd este. Egyébként nem sok volt. Tegnap találkoztam Lottival is, Sárával is, Esztivel is. Jókat nevettünk(: Nem volt rossz délután. Bár mondjuk este egy kisebb nézetbeli különbség elég érdekes hangulatba hozott. Nem mondom, hogy ideges lettem, vagy haragszom az illetőre, de meglepet, sőt mondhatjuk, hogy kicsit meg is botránkoztatott. De ebbe nem mennék bele jobban. Nem értettem, hogy hogyan gondolkodhat így... De mindegy mondjuk. Nem az én dolgom. Aztán ezen kívül úgy suliban a nap a szokásos volt. Ma meg. Megint a megszokott. Felkeltem, aztán el tébláboltam, meg zenét hallgattam délután, utána feljöttem, kártyáztunk kicsit tesómmal, és voltam még lent. Másodszorra kicsit megint érdekes gondolatok rohantak meg. Olyan sírhatnékom támadt, és most nem igazán a nyár miatt sírtam. Csak úgy sok mindenen elgondolkoztam, és olyan lett a hangulatom. De most mondjuk nem azon keseregtem, mint szoktam. Ahhoz már kezdek hozzászokni. Mindenesetre érdekes. De úgy kicsit jól is esett, kicsit hülyének is találtam magam. Vegyes. Akkor nem mondtam még, de tegnap megint nem volt kémia tanárunk, és egy másik tanár jött be helyettesíteni, és arról beszélgettünk, hogy ki mi lesz, ha nagy lesz. Hát érdekes. Nekem úgy konkrétan nem mondott semmit, de én úgy elgondolkoztam rajta. Hogy egyrészt most már azért függ a jövőm dolgoktól, és persze a tanulmányi eredményre is gondolok, de másra is. És most valahogy nem mondom, hogy a mást fontosabbnak tartom, de jelen pillanatban amiatt jobban izgulok, és az valamivel jobban érdekel. Persze mondjuk az lényegesen kétségesebb is. Na, de mondjuk ez mindegy. Már egyszerűen annyiszor átrágtam magamban ezt a dolgot - reggelente a buszon, itt is sokszor már, mikor zenét hallgatok, mikor egyedül megyek valamerre, mindig eszembe jut -, és már egyszerűen annyira lehetetlennek tartom, és én magam is kezdem unni. De nem tudom. Majd lesz valahogy. Úgy még nem volt, hogy ne lett volna sehogy. Meglátjuk. Más azt hiszem nem volt. A jövőmről nem állok neki értekezni, mert eddig halvány fogalmam volt, hogy mit is akarok, de jelenleg nincs, és abszolút nem tudom, vannak, amik érdekelnek, de úgy tényleg fogalmam sincs. De mondjuk valamennyi időm van még kitalálni. Majd addig kiagyalok valamit. Mindenesetre ha konkrét tervem lesz, szerintem itt lesz először olvasható. Na, de most megyek. Még írni is akarok(:
Még rengeteg időd van eldönteni, hogy mit akarsz majd a később, csak most kezdted a gimit, nekem most sincs sokkal több tervem, pedig jövőre már helyzet lesz x)
Puszillak!♥
Azért rengeteg nincs már, de hála Istennek van még!
Azért neked vannak terveid, és persze nem könnyű, mert azért tényleg tehetséges vagy, de az nagyon nem biztos dolog! Azért nem akarok én se író lenni, mert az körülbelül egyenlő azzal, hogy borotvaélen táncolsz. De majd elválik.