~Most elég sötét van ahhoz, hogy lássam a jövőt, a hideg reggeleket és hosszú éjszakákat, a mindennapos zenét~
Hát akartam már írni, de eddig valahogy nem tudtam rávenni magam. Ugye ígértem, hogy akkor ma majd a tegnapról, tehát röviden: Tegnap körülbelül csak zenét hallgattam, meg írtam. Meg az öcsém ágya miatt szétszedték apáék a szobát, és minden totál szét volt, és fúúúú. És annyira elegem van már most ebből az egész szoba rendezős dologból. Mindent ide toltak, oda raktak, szét szedtek, és újra összeraktak... És minden totál más lett. És jó, az én részemhez még nem nyúltak hozzá (félek tőle, hogy méég!), de akkor is, annyira más lett az egész, és nem olyan, mint volt. És már most utálom. Jó lehet, hogy kicsit több lett a hely, de a szoba egy része most zsúfolt, a másikon több a hely, és tényleg annyira nem durva, de akkor is! Nekem a régi szobánk tetszett. És most már semmi nem lesz olyan, mint volt. És minden változik. És ez elszomorít. Ma is ezen merengtem este. Lent voltam zenét hallgatni, és néztem a csillagokat és annyira, de annyira sírhatnékom volt. Nem olyan nagyon, nagyon rég még lent bámultuk Ádival a csillagokat, meg Fringe-t néztünk, meg beszélgettünk, és későn keltem, későn feküdtem, barátokkal voltunk, és annyi időm volt, amennyit szinte már untam. Most meg mi van? Szinte semmi. Minden szürke, és semmilyen. És nincs időm írni, és ezt utálom. Jó persze tegnap volt, és írtam 6 és fél oldalt, és befejeztem a novellám, és el akarom küldeni. De hát akkor is, hétköznap semmire nincs időm, és már annyira nem szeretem. Lassan már azt érzem, hogy megőrülök. Jó talán nem lenne ez, ha nem azon merengenék, hogy milyen jó volt a nyár. De most akkor is minden olyan semmilyen... Nem tudom mi lesz így velem. Na, de erről ennyit. A szoba átrendezésbe meg megpróbálok beletörődni. Nem hiszem, hogy sikerülni fog, de ha hozzá akarnak nyúlni a részemhez olyan hisztit fogok kiverni, hogy azt álmokba nem gondolták volna... Na, de majd lesz valahogy. Talán jövök majd igazságos dologgal, de nem tudom, majd még meglátom...
Picit ideszabadultam, reklám van...mindegy!
Ne legyél szomorúúú:(Lesz még nyár!! Lehet nem ilyen, min ez volt, lehet sokkal de sokkal jobb! És lesz még szünet is, téli, azok is jók szoktak lenni!:)
Hisztizzél! Az a te részed, nem nyúlhatnak hozzá!!!
ÍRTÁL, de még milyet írtál!!! Én nem szoktam sírni könyveken, vagy filmen általában, de ahogy olvastam végig volt egy fura érzésem, annyira átütő lett! Igazán büszke lehetsz.! Persze tudom, ha az embernek világvége hangulata van, akkor mondhatnak neki bármit, de azért..mégis! Puszillak! (L)
Jó tudom, de akkor is annyira furcsa néha, de majd lesz valahogy(:
Köszi a bíztatást:D
Jajj, mert a Tied se volt semmi! Nagyon jóóó volt a tied is, és köszönöm a bókot, és itt nem írtam róla, de majd akarok, mert fúúú, odavágott nekem az a novella, nagyon kész lettem tőle. Futkosott a hátamon a hideg, mind a kettőtől, persze jó értelemben. És barátnőmnek is tetszett(:
Na, de örülök, hogy neked tetszett az enyém, én nem tudom annyira nem találom jónak, de akkor lenne baj, ha már elégedett lennék(: