~Száz lakat alatt őrzött, titkos álomvilág~

Na, megint itt vagyok. Írtam volna tegnap is, mert annyi gondom volt, hogy szívem szerint megint leszaladtam volna a térképről. Először is a délutánt anyuval töltöttem, mert nem úgy jött ki a dolog, hogy tanultam volna, így csak körülbelül 4 felé kezdtem el tanulni. De még volt egy csomó minden, és a végén már az őrület szélén álltam szinte. Már majd' megőrültem. Aztán elmentem fürdeni . de jó, volt még dolgom -, aztán utána még a magyar esszét másoltam át sima lapra. Aztán, mikor ülünk a szobába, egyszer csak halljuk, hogy csobog valami... Apa nincs a fürdőben, mi hárman a szobába, fürdőbe a villany nem ég... Hát mentünk a hang után és akkor egyszer csak az ebédlőbe lyukadtunk ki. Na, hát ott van a több mint 100 literes akvárium. A víz szétnyomta a falát, és nem törött ki, de kifolyott már a nagy része. Aztán mivel anya beteg, tesóm meg lesérült tegnap, így apával ketten takarítottunk össze mindent. A szőnyeg csupa víz, meg ott voltak bent cipők is... Nagyon király volt... És mindemellett még a pakolás közben még a lábamra is rádobtam egy széket, és tök lila a bokám. Na, meg alig aludtam éjszaka emiatt, meg minden más miatt. Szóval jó volt. Szívem szerint ordítani tudtam volna, annyira fájt minden. És csak úgy bennem maradt, és még most is azt érzem, hogy nem teljesen oké, ez az egész. És tegnap még ki se írtam magamból, szóval szerintem körülbelül idegi roncs voltam... Na, a ma meg... Felkelni se volt erőm, bár reggel kisírtam magam és akkor jobb lett. Pedig alapból nem vagyok ilyen, de most jól esett... És most anyu is itthon van, vesemedence gyulladása van, vagy mi. A héten tuti itthon van, lehet még utána is. Na, de majd meglátjuk mi lesz. Most is tanulnom kéne még. Jó nem sokat, és később is át tudom nézni. Majd lesz valahogy. Fáradt vagyok. Nem is hiszem, hogy írok még. A következő igazságos kicsit fejtegetősebb és szeretném majd rendesen... És nem így. Na, de majd lesz valahogy. Eddig is megvoltam, eztán is megleszek majd...