~Száz lakat alatt őrzött, titkos álomvilág~

Megérkeztem! Kicsit jó vagyok, hogy így cirka 20 perc alatt kiválasztottam egy képet, és így negyed óra alatt fel is töltötte a blogger(Y) Na, de teljesen mindegy. Amúgy nem sok van. Nem is tudom miért írok. Nem kaptuk ki se a fizika, se az angol dogát, de szerdán mind a kettőt kifogjuk, és akkor lesz ne mulass! Már előre félek. Amúgy a mai napom körülbelül nem volt rossz. Fizikán ilyen enyhén kómás, félig alszom, de azért ott vagyok állapotban beszélgettünk, közben a tanár dogát javított. Föcin ott voltam, de csak munkafüzetbe dolgoztunk (nagy bőszen másoltunk). Éneken doga, meg éneklés. Utóbbi nem volt rossz, jókat röhögtem, előbbit azért kihagytam volna. Akkor volt kémia, azon kísérleteztünk, meg voltak bent a görögök(: Jó volt(: Akkor utána matek, azon doga. Igazából értettem, meg tudtam, de az utolsó feladatot nem tudtam befejezni. Akkor utána még egy biosz, azon először egyedül voltunk, utána meg vettünk egy fél anyagot, és következő órán doga:/ Meg akkor még hetedikbe egy angol, amin már erősen fáradt és nyűgös voltam, és előtte is ott civakodtunk, hadd ne mondjam el, hogy min!:D De nem volt rossz. Nevetős nap volt(: Itthon meg tanulnom kellett volna, de annyira sokat nem tanultam, még majd fogok, de most olyan fáradt vagyok. És a lábam is fáj, nem tudom mit csináltam vele, de a jobb nagylábujjam, mintha meghúzódott volna, vagy nem tudom, de nem tudok lábujjhegyre állni se, szóval most megint nagyon jó... De mellesleg ezen kívül suliba meg úgy eddig itthon nem volt más. Volt új Riánál Hinnisen, és az úgy feldobott kicsit, vagy alapból se volt rossz a hangulatom, de most kicsit jobb, kevésbé érdekel a fáradtság. Mellesleg meg épp társasági életet élek msnen(: Szóval igazándiból minden oké. A Not caryz-s dolgon - már sokszor eldöntöttem, hogy nem fogom többet Not crazynek hívni, de így legalább mindenki tudja, hogy miről van szó, meg egyébként is nálam lassan már reflex... - is agyaltam, de úgy olyan sokra nem jutottam. Írogatom a vázlatot, és majd lesz valahogy. Úgy még nem volt, hogy sehogy se lett volna. Szóval majd kialakul a dolog. Más nagyon nincs. Holnap nyelvtan doga, meg talán töri felelés, és parázok, mert töriből nem írtam a múltkor, és nem íratta meg, és oké, hogy két jegyem van, és sok más embernek is két jegye van, de könyörgöm, attól még épp emlékezhet rá, hogy nem írtam, és simán felelhetek, és annyira nem akarok! Szóval szerintem majd már lassan megyek, és még tanulok. Jajj és ég azt akartam, hogy tegnap este előkerült egy régi mappám, és voltak benne ilyen teleirkált írólapok. Történet töredékek inkább, és azokat olvasgattam, és olyan jó volt visszaolvasni(: Azok azok az írásaim, amiket soha nem fogok begépelni, de jü hogy vannak, meg hogy így megtalálom őket, elolvasom, és úgy olyan jókat mosolygok, és feldob, és tegnap is ez volt. Volt egy jó pár lap, és el is tartott egy ideig, amíg elolvastam. De most ez lehet, hogy picit egos lesz, de ahogy olvastam, így engem is érdekelt, és picit zavart, hogy egyszer csak úgy vége lett, pedig én írtam őket, már jó pár éve - néhány tavalyi volt, meg egy pár még előbbi -, és én nem fejeztem be, de most, hogy visszaolvastam kíváncsi lettem volna a végére. És így próbáltam felidézni, hogy vajon mit akarhattam, hogy mi lett volna a vége, és ezen agyaltam este. Persze jó pár verzió az eszembe jutott, és egyszerűen nem tudtam, hogy melyik lehet az igazi. Amúgy múltkor nézegettem, hogy ilyen "könyvkezdemény" itt is van a gépen, és, hogy az is milyen régi! Még E/1-es, és jó pár fejezet, de csak huszon valahány oldal, de múltkor úgy beleolvastam, és olyan jó volt visszaolvasni. Sokszor, mikor így a régi írásaim olvasgatom, olyan furcsa, hogy ezt is én írtam. De mégis megmosolyogtat, és jó visszaolvasni. Így látom csak igazán, hogy honnan indult ez az egész, és most hol van mindaz, ami lassan már létszükséglet lett a számomra. Mert párszor már leírtam, hogy nekem az írás nagyon, de nagyon fontos. Hihetetlen, hogy mennyi mindent ki tudok ez által adni magamból, hogy ennyire megkönnyebbülök, hogy mennyire jó átélni más érzelmeit, már életében élni, más helyében lépni, és másik világba egyáltalán csak egy percre is átlépni, vagy csak elképzelni azt. Szerintem ez egy csodálatos dolog. Az, hogy ezáltal is ki tudja ragadni magát az ember a mindennapok egyszerű, ismétlődő szürkeségéből. Hogy nem mindig csak egy helyen. És az, hogy ír valaki az nem pénz, nem kerül semmibe, de szerintem sokszor sokkal inkább "elvisz" valahova, mintsem egy repülőgép. Mert még rakétával sem tudunk átjutni egy teljesen más világba. És szerintem ez a lényege az írásnak: Az, hogy elképzeljünk egy másik világot, ahol bármi, de bármi lehetséges! Na, de csak ennyit szerettem volna. Most, hogy így már kijött, ami ki akart - persze csak jó értelemben! -, és újabb hosszas agymenést osztottam meg azokkal, akiket, vagy akit érdekel, és persze őszintén megértem azokat is, akik a bejegyzést hosszát meglátva, sikítva nyomnak a jobbfelső sarokban lévő X-rexD Na, de akkor én most megyek is tanulni. Nem sokkolom itt tovább a jónépet, ezt tessék emésztenixD