 |
| ~ Szerettem én őt valaha? Vagy csak a fájdalmat szerettem, hogy pont azt akartam, akit sohasem kaphatok meg? |
 |
| ~ Fájdalom az,amikor tudod,hogy mit nem szabadna érezned,és mégsem tudsz ellene semmit sem tenni… |
 |
| ~ Úgy teszek, mintha élnék, pedig csak egy baba vagyok.. a polcon ülve, szép ruhában, üres szemmel, merev háttal, érzéketlen mosolygással; a távolba révedve lebénultan figyelek, és jöttödre porcelánszívem megremeg |
 |
| ~ A távolság az. ami nehézzé teszi az életet; a két szív, ami egykor olyan közel volt egymáshoz, most mérföldekre távol |
 |
| ~ Nem akarok úgy felébredni egy nap, hogy ráébredjek: már túl késő ahhoz, hogy megtegyem azokat a dolgokat, amiket akartam |
 |
| ~ Úgy érezte, hogy az egész élete egyfajta álom volt. Néha nem tudta, hogy ki is ő valójában és hogy élvezte-e egyáltalán azt az életet, amit élnie kellett. |
 |
| ~ Egy újabb átkozott szerelmes dal… arra emlékeztet, hogy mit birtokoltunk, és mit vesztettünk el |
 |
| ~ Nehéz dolog mosolyt színlelni, miközben úgy érzed, hogy darabokra hullsz |
 |
| ~ Néha csak akkor látunk tisztán, mikor a szemünket már elmosták a könnyek |
 |
| ~ Nehéz olyasmire várni, amiről tudod, hogy talán soha nem fog megtörténni; de még nehezebb feladni, mikor ez az, amit mindig is akartál |
