Posted on Sunday, December 30, 2012
·
Szeretem a szünetet. Szeretek sokáig aludni, egész éjszaka Supernaturalt nézni, 11-kor meginni a "reggeli" kávét, és megnézni délután 1-kor, amit akarok, ahelyett, hogy a suliba csücsülnék. De ez a szünet már minden szempontból sok(k). Mert tanulj a vizsgára, karácsonyozz - fujj! -, takaríts, tarts rendet, pakolj össze, még a szüleid nincsenek itthon. Még németeznem is kellene, amihez annyi kedvem sincs, mit leugrani a teraszról és mégis KELL. Ez a legszörnyűbb! Esküszöm, néha már visszavágyom a rutinba. Elegem van. Már mindenből és mindenkiből. Holnap is megyünk meg minden, de nem tudom milyen lesz a szilveszter, mennék is meg maradnék is, mint a mesében. Legszívesebben felszívódnék, úgy mondjuk egy évtized erejéig. Hmm, nem is hangzik rosszul. mindegy. Semmihez nincs kedvem. SEMMIHEZ. Mindenesetre olyan összegzős bejegyzést nem fogok írni idén, mint múlt évben, mert az idén történtek nagy részét nem összegezni, hanem elfelejteni akarom.
