~A bátorság nem a félelem hiánya, sokkal inkább egy döntés, hogy a félelemnél van, ami fontosabb. Lehet, hogy a bátrak nem élnek örökké, de aki óvatos, egyáltalán nem él.~
Neveletlen hercegnő c. film
Megint eltűntem egy kicsit mostanság és ezért bocsánatot is kérek. Nem volt minden olyan egyszerű. Kicsit nehezen bírom a stresszt és elég sok negatív vagy csak idegesítő dolog történt az utóbbi időben, ami elég sok idegeskedéssel járt. Lassan itt a szalagavató, ami megint csak elég sok intézkedéssel jár együtt. A tökéletes alkalmi smink megtervezése, a tökéletes hercegnős és bulizós ruha beszerzése, a matrózblúz tűrhetőre való átszabatása, a tökéletes cipő, ami nem öl meg keringő közben, a tökéletes cipő, amiben felbukás nélkül be tudsz vonulni és akkor ez még csak az, ami csak rád vonatkozik és ott van még az osztálytánc és keringő tanulás, az after megszervezése, a zenék kiválasztása, amik ugye osztályszinten mennek. Szóval van dolgunk. És mellette - nem megyek bele a részletekbe -, de a tanulás terén sem alakul minden jól mostanság, pedig sokkal jobban igyekszem, mint eddig bármelyik évben, de azt érzem, hogy néha még úgy sem sikerül teljesítenem, mint eddig és ez azért felhúz. Az a baj, hogy mindezek mellett még az is bennem van, hogy még rosszabbul is viselem ezt az egészet, mint eddig. Viszont az még mindig igaz, hogy nagyon jó kis társaság alakul ki és nagyon jóban vagyunk. Van akivel mindent meg tudok beszélni és tényleg ott van mellettem az osztályban, mikor kell. És nem arról van szó, hogy eddig nem volt ilyen barátom, hanem arról, hogy eddig ők nem voltak ott velem mindig, mert nem egy osztályba jártunk, de így most könnyebb. Ez így nem tudom mennyire érthető. Szóval most minden egészen jól alakul. Most is megyek majd Diához és nagy Once upon a time maratont tartunk. Alig várom. És végül is reménykedve nézek a jövő elé PTE TTK jövök - ha sikerül..! Ja és persze a szalagavatót és várom, bár kicsit izgulok..(:
Megint eltűntem egy kicsit mostanság és ezért bocsánatot is kérek. Nem volt minden olyan egyszerű. Kicsit nehezen bírom a stresszt és elég sok negatív vagy csak idegesítő dolog történt az utóbbi időben, ami elég sok idegeskedéssel járt. Lassan itt a szalagavató, ami megint csak elég sok intézkedéssel jár együtt. A tökéletes alkalmi smink megtervezése, a tökéletes hercegnős és bulizós ruha beszerzése, a matrózblúz tűrhetőre való átszabatása, a tökéletes cipő, ami nem öl meg keringő közben, a tökéletes cipő, amiben felbukás nélkül be tudsz vonulni és akkor ez még csak az, ami csak rád vonatkozik és ott van még az osztálytánc és keringő tanulás, az after megszervezése, a zenék kiválasztása, amik ugye osztályszinten mennek. Szóval van dolgunk. És mellette - nem megyek bele a részletekbe -, de a tanulás terén sem alakul minden jól mostanság, pedig sokkal jobban igyekszem, mint eddig bármelyik évben, de azt érzem, hogy néha még úgy sem sikerül teljesítenem, mint eddig és ez azért felhúz. Az a baj, hogy mindezek mellett még az is bennem van, hogy még rosszabbul is viselem ezt az egészet, mint eddig. Viszont az még mindig igaz, hogy nagyon jó kis társaság alakul ki és nagyon jóban vagyunk. Van akivel mindent meg tudok beszélni és tényleg ott van mellettem az osztályban, mikor kell. És nem arról van szó, hogy eddig nem volt ilyen barátom, hanem arról, hogy eddig ők nem voltak ott velem mindig, mert nem egy osztályba jártunk, de így most könnyebb. Ez így nem tudom mennyire érthető. Szóval most minden egészen jól alakul. Most is megyek majd Diához és nagy Once upon a time maratont tartunk. Alig várom. És végül is reménykedve nézek a jövő elé PTE TTK jövök - ha sikerül..! Ja és persze a szalagavatót és várom, bár kicsit izgulok..(: 