 |
| from weheartit.com |
Mit lehet tenni, mikor nyakig benne vagy már valamibe és azt érzed, rossz döntést hoztál? Mi lesz ha elrontottam? Hogy ha nem is ezt akarom igazán? Ha nem hittem magamban eléggé? Nem akarok úgy élni, hogy egy hiba miatt egy egész életen át fizetnem kell. Mi lesz ha nem ez a helyes a út? Nem kezdhetem már előlről. De újra? Újra lehet-e még kezdeni? Mi lesz így? Félek. Nem a változástól. Minél tovább maradok itt, annál biztosabban érzem, hogy el akarok menni. De mi lesz, ha nem ezt kellett volna választanom. Nem szeretnék felnőttként úgy élni, hogy mélyen legbelül még mindig dédelgetem az álmomat, majd a gyermekeimre erőltetem rá mindazt, amihez nekem nem volt erőm vagy tehetségem. Az a legijesztőbb, hogy annyi út van és hiába nekünk kell választanunk, akkor is mindenki beleszól. Most is mindenki jobban tudta nálam, hogy mi az, amit választanom kell(ene). De mit értik ők? Nincsenek a cipőmben. Plusz azt sem tudhatják, hogy mi lesz évek múlva, mikor majd kikerülök a fősuliról. Ki tudja, hogy mi lesz akkor a keresett szakma, hogy hogyan tudok elhelyezkedni. Mi lesz így velem? Most csak azt érzem, hogy talán elrontottam mindent, tele vagyok kétségekkel és már erőm sincs ezt az egészet tovább csinálni. Nem tudom milyen lesz kilépni a nagybetűs ÉLETbe, hogy mit fogok kezdeni, hogy megtalálom-e a helyem, vagy a boldogságot. De egyre inkább a nyakamba szakad mindez, és ha az emelt érettségimre vagy a főiskolára gondolok, akkor legszívesebben sírva fakadnék. Nem kell nekem már semmi más, csak nyugtasson meg valaki, hogy lesz ez könnyebb is, hogy lesz majd olyan is, amikor tudok hinni magamban.
