Akartam már egy ideje írni és talán most először mondhatom tényleg jogosan, hogy elfoglalt voltam (tényleg, amíg az ember nincs nyakig benne az első viszagidőszakban, nem is tudja mennyire elfoglalt tud lenni).
Egyébként Pécs gyönyörű! Itt olyan igazi hideg tél van, olyan fogvacogtató. Igaz, hogy havat még nem sokat láttunk, de azért sétáltam már az utcán, mikor hatalmas pelyhekben hullott a hó, még ha nem is maradt meg. Imádom a telet. Csak a vizsgaidőszakot nem. Mellesleg egészen kezdem megszeretni ezt az új felállást, élvezni a függetlenséget. Most az együttélés is elég jól megy, habár van, akivel nem jövök ki és nem is hiszem, hogy valaha kebelbarátnők lehetünk majd. Igazából csak arról van szó, hogy utálom, mikor valaki úgy hazudik, mint a vízfolyás és ezt a képességét arra használja, hogy másokból viccet csináljon, vagy másokat átverjen. És ezen túl utálom az érzelmi zsarolást, az ok nélküli sértődést és az olyan nagyszájú embereket is, akiknek egy társaságba nagyon megy az észosztás, de mikor tényleg rendben kellene hozni valamit, akkor hallgat. Igazából ennyi. De a suliban minden - majdnem - a legnagyobb rendben. Igazság szerint mostanság tanulok. Elég sok idő megy el vele. Mondjuk a rutinom a viszagidőszak eleje óta totál szétesett, most is majdnem 3 óra és ide pötyögök, aztán majd délután 1-ig alszok. Nem eszem rendesen, rászoktam az energiaitalra, meg hasonlók. Szóval az élet szép. Viszont volt egy pár újévi elhatározásom, amiket nagyon szeretnék betartani. Nem sok, de tipikusan olyan dolgok, amiktől az ember jobban érzi magát. Sokkal. Tehát pörög az élet errefelé. Van új kedvenc filmem, meg könyvem. Igazából vicces, hogy majdnem egy fél év kellett, hogy jól érezzem magam itt, hogy tényleg megszokjam, hogy mostmár ezek a mindennapok. Még decemberben is úgy jöttem haza, hogy szinte menekültem, de most, most jó. Sőt őszintén, mióta visszajöttünk, kifejezetten szeretek itt lenni, nevetünk és segítünk egymáson. Mondjuk tény, hogy néha kicsit sok, hogy napi 24 órát együtt vagyunk, mert én típikusan olyan ember vagyok, akinek néha szüksége van egy kis magányra. De hát minden mégse lehet tökéletes. Ja és a legjobbat még nem is mondtam! Valamikor a közeljövőben megint megyek tetováltatni. Szóval igen, zajlik az élet. Kezdem azt érezni, mintha kezdenék felnőni. Érdekes.
